Igeszakasz: Mózes második könyve 31:1–5

„Mert az ő alkotása vagyunk, akiket Krisztus Jézusban jó cselekedetekre teremtett.” (Pál levele az Efezusiakhoz 2:10)

Nemrégiben láttam egy dokumentumfilmet a Steinway zongorák készítéséről. A műsor rávilágított arra, hogy milyen aprólékos gonddal készítenek el egy ilyen finom hangszert. A fa kivágásától kezdve egészen addig a pontig, hogy megjelenik a hangversenyteremben, megszámlálhatatlanul sok kis finom korrigáláson esik át hozzáértő mesteremberek keze alatt. Egy évbe is telhet, mire teljesen elkészül, s ekkor képzett zenészek kipróbálják, akik gyakran hangoztatják, hogy mindezt számítógéppel vezérelt futószalagon nem tudták volna előállítani. A titok a mesterember kezében rejlik.

Amikor a Szent Sátor elkészült, Isten olyan mestert választott, akinek hozzáértése megfelelt a munka elvégzésére. Isten így beszélt Becalélről: „Betöltöttem őt isteni lélekkel, bölcsességgel, értelemmel és képességgel mindenféle munkálatra, hogy terveket készítsen az arany, az ezüst és a réz feldolgozására, foglalatba való kövek vésésére, fafaragásra” (2 Mózes 31:3–5).

Isten ma a hívők szívében lakik. A mestermunka azonban még nem készült el, bár minden hívő Isten egyedi alkotása (Efezus 2:10). A Mesterember a Szentlélek, aki betölti és kijavítja hibáinkat, fogyatékosságainkat, hogy olyanná tegyen bennünket, mint Jézus (Róma 8:28–29). Ha engedünk formáló kezének, akkor látni fogjuk, hogy az Ő keze tehet egyedül tökéletessé bennünket. – Dennis Fisher

 „Uram, a te szereteted éppen azért, mert feltétel nélküli, következményekben gazdagabb és formálóbb, mint bármilyen más megtapasztalás.” (Hans-Joachim Eckstein)